Miért lett nyugtalan láb szindrómám? 

Az orvosi betegség-diagnózisok sokszor különféle tüneteket 1 betegségnév alá sorolnak, pedig a különböző tüneteknek külön-külön konfliktusa van.

Pontos biologikus magyarázatot akkor kaphatunk, ha tudjuk milyen szövet érintett pontosan, valamint, hogy hol tart az adott szövet elváltozása.

Ha csak a szerv/végtag (jelen esetben láb) problémája ismert, akkor érdemes megnézni mindegyik szövetet, ami ott van, ami elváltozást szenvedhetett konfliktusok hatására.

Három szövettípust érdemes mindenképp érdemes megnézni:

• 1. a kötőszövetet, mely pl.: a vérerek falában van
• 2. harántcsikolt izomszövetet, mely a láb vázizma
• 3. idegeket, mint az izomszövet működtetőit

Nem mindegy, hogy egy konfliktust szenvedett el,

visszatért vagy visszaesett a programba,

esetleg nem új konfliktus, hanem résginek a "sín"-jei okozták.

Ezeken kívül lehet még következmény-konfliktust vagy

diagnózis-konfliktus miatt fellépő/fennmaradó program.

Az első két szövet mindegyike önbecsülés-letörésre reagál.

Mit értünk ez alatt? Bármit, amire nem vagyunk képesek, nem voltunk elég jók, nem bírjuk tovább, kevesek vagyunk hozzá, túl nagy/túl sok feladatnak érezzük, valaki mást jobbnak találunk.

Attól függően, hogy milyen ennek az önbecsülés-letörésnek az árnyalata, csapódhat kötőszövetre, vagy izmokra.

• A vérerek fala:

Az önbecsülés speciális esetére reagál, mikor hátráltatva, korlátozva érezzük magunkat valamiben. Amit emiatt a hátráltatás miatt nem tudunk megtenni, megoldani. Ugyan csak átmeneti hátráltatottságról van szó, nem végleges, de zavar minket.

Amíg átéljük a fenti érzelmet, szinte tünetmentesek vagyunk.

Amikor megoldódik, vagy valamilyen módon lejövünk a konfliktusról érzelmileg, akkor enyhe érfalgyulladástól-fájdalmas érgörcsökig érezhetőek a tünetek.

Közben -mivel a simaizom-program is bekapcsol ilyenkor kiegészítő programként, hogy megakadályozza az ér kilyukadását-, ennek regenerációs szakaszában bizsergést zsibbadást, enyhe csiklandozás érzést tapasztalunk. Olyan "sehogy nem jó a végtagot helyezni" érzést.

Ezek egyikétől sem rángatózik a láb, de fájdalomra, zsibbadásra magyarázatot adnak.

• Harántcsikolt izomszövet:

Az önbecsülés letörést helyváltozással, mozgatással kapcsolatban éljük meg.

Ha a láb érintett, akkor azzal kapcsolatos mozgás, mozgatás, helyváltozás miatt ér minket önbecsülés letörés.

Míg a konfliktust átéljük nincs fájdalmas tünet, csak gyengébb az izom, mert ilyenkor sorvad.

Amikor megoldjuk a valós életben, vagy érzelmileg lejövünk róla, akkor izomgyulladás és fájdalmas görcsök (rendszertelen összehúzódások, vonaglások formájában) jelentkezik.

A harmadik szövet, a kéregállomány által vezérelt izom-működtetés, szociális konfliktusokra reagál.

• Idegek, az izom mozgatásának a programja:

Szociális konfliktus visszautasítás/elválasztás/elhatárolódás, + menekülés-érzéssel, elmozdulással kapcsolatban.

pl.: Valaki kihasznál/bánt/zaklat/kiabál/sért/ cikizget stb. és elmenekülnék tőle, de nem tehetjük (ez esetben megvan hozzá a képességünk, csak írott vagy íratlan szabályok, elvárások, kötelességek nem engedik meg. Ez más érzettartalom mint az önbecsülés-letörés, amikor mi magunk is kevésnek érezzük rá magunkat. Ez esetben tudnánk, csak nem szabad).

Míg a konfliktus átéljük részleges izombénulás van, melyet kis kiterjedés esetén észre sem veszünk, esetleg gyengébb a végtag. Illetve folyamatos járkálási ingerünk, hogy elmeneküljünk a helyzetből a világból, a konfliktusból.

Amikor lejöttünk a konfliktusról, (EK-ben, a regeneráció közepén) fájdalom nélküli görcsök, izom beidegzése, bekábelezésekor. Ezek nem akaratlagos mozgások, agyunk ekkor a mozgatási funkció helyreállításán munkálkodik.

Attól függően, hogy egyszer éltük meg a konfliktust vagy visszatér időnként, esetleg még a program kifutása előtt esünk vissza, beszélhetünk egyszeri remegésről/rángásról, epilepsziás rohamoknak nevezett tünetekről, vagy Parkinson-kórnak nevezett tünetről.

Ha megijedtünk az első remegéstől, zavar minket, menekülnénk tőle, akkor máris ördögi kör lesz, hiszen ez újabb menekülési konfliktust okoz nekünk, az pedig regenerációkor újabb izomrángást.

Ha még mozgatással kapcsolatos önbecsülés letrörésünk is lesz, amiért nem tudjuk úgy és akkor mozgatni a lábunkat, ahogy mi akarjuk, ez a fent említett harántcsikolt izom különprogramot aktiválja.

Ha a "betegség "-nek vélt kellemetlen tünet miatt hátráltatva érezzük magunkat, akkor már is indul a fent leírt érprogramunk.

Tehát mint látható, a programok keveredhetnek is, egyik tünete lesz a másik konfliktusa. Pontos megoldás csak az érintett fél kikérdezésével lehetséges.

Ezeket a különprogramokat, visszeső, visszatérő, vagy sín-ek által fenntartott programokat, illetve következmény konfliktus okozta tüneteket szokták együtt, egy közös néven diagnosztizálni több jellemző tünettel.

When: Február 02, 2023
Where: facebook.com/lelekbiológiája